Az egész úgy kezdődött, hogy... hogy a fene se tudja, hogy kezdődött. Nem emeltem hűtőszekrényt, nem forgattam el 180 fokkal a derekam és nem próbáltam ki akrobatikus szexfigurát, egyszóval semmi olyat, amitől hirtelen a derekamba nyilallt volna a fájdalom.

Egy éve ugyan volt egy ilyen eset (rosszul léptem koncert közben, ráadásuk majd egy év kihagyás után álltam újra színpadra), de az lazán elmúlt egy hét alatt.

Most meg csak úgy szép suttyomban elkezdett fájdogálni. Két hét után már zavart, ráadásuk a fájdalom egyre lejjebb terjedt a lábamon, úgyhogy nőm unszolására elmentem a körzeti orvoshoz, aki beutalt a reumatológiára a kerületi rendelőbe.

A mellékelt fotón én vagyok látható,amint önfeledten nagyot ugrom egy Boogie Mamma-koncerten. Ha ez egy szponzorblog lenne, akkor az lehetne mellé írva, hogy lám-lám, nekem is volt gerincsérvem, aztán tessék, Dr XY csodát tett velem és most újra élvezem az életet.

Hát lócsöcs.

A fotó vagy két éves, igaz készülhetett volna egy idei nyári koncertünkön is, a 36. szülinapom táján, mert akkor még javában így viselkedtem. A fene se gondolta volna, hogy új zenekarom, a Csibor októberi debütálásán már így fogok kinézni: